Gyógynövények:

Gyermekláncfű :(Taraxacum officinale)

Népies nevei: pitypang, pongyola pitypang, kutyatej, kákics, dandelion, oroszlánfog
A gyermekláncfű a világ nagy részén vadon burjánzik, de Európa egyes vidékein gyógyászati célból külön termesztik.
Hatóanyagai: inulin, keserűanyag, triterpén, szaponin, falvonoidok, káliumsók, B2 vitamin, C-vitamin, Beta-karotin.

Hatásai: Serkenti az epeműködést, élénkíti az anyagcserét, jó hatással van az emésztésre, és salaktalanítja a szervezetünket. Egy gyenge vízhajtó, mely segít megakadályozni a nemkívánatos vízvisszatartást a bőr és az izomszövet között. Két kiemelkedő tulajdonságával tűnik ki a gyógynövények közül: segít epebántalmak és májbetegségek gyógyításában.

A gyermekláncfű virágjában sok a lecitin, ez az a tápanyag, mely a májbetegségek hatékony ellenszere. A gyökér erősíti a májműködést: hasznos a májgyulladás és a sárgaság kezelésére. Elősegíti az emésztést azáltal, hogy az epe termelését és kiválasztását serkenti (az epekő kialakulásának megakadályozására). Kitűnő vértisztító, gyomorjavító. Alkalmazzák izületi és reumatikus bántalmak kezelésére. Csökkenti a havi vérzést megelőző emlőfájdalmat, mely a magas ösztrogénszint tünete. A levél vízhajtó hatású,a vesék működését szabályozza, fontos gyógy- és építőanyagokat tartalmaz, amelyek az anyagcsere-betegségek gyógyításában igen fontosak. Kiválóan alkalmazható folyadék-visszatartás, veseelégtelenség, cellulitisz (narancsbőr) és elhízás esetén.

Articsóka:(Cynarae scolymus)

Népies neve: kerti articsóka
Észak-Afrikában őshonos fészkesvirágú zöldség- és gyógynövény, Európában termesztik. A görögök óta népszerű zöldségféle. Magyarországon sokáig dísznövényként tartották.
Hatóanyagai: cinarin, szerves savak (almasav, tejsav, citromsav), flavonoidok, káliumsók.

Hatásai: Az articsókát már az ókorban is ismerték, a rómaiak az étkezésen kívül gyógynövényként is használták.A népi gyógyászatban és a gyógyszergyártásban is felhasználják, serkenti a máj szöveteinek regenerálódását, fokozza az epe termelését, az epeutak összehúzódását (ekkor ürül az epe) és a májsejtek regenerálódását. Epehajtó, koleszterinszint csökkentő, emésztést segítő.

A keserű ízű szárlevelek gyógyászatilag aktív vegyületeket tartalmaznak, a népi gyógyászatban vércukorszint-csökkentő, epehajtó, vizelethajtó, gyomorerősítő szerként használják. A cinarin (az articsóka fő hatóanyaga) falvonoidokban gazdag, melyek megakadályozzák a májsejtek károsodását, védik a szervezetet a méreganyagokkal szemben, egészségmegőrző hatással bírnak. Tisztító, méregtelenítő hatása miatt hatékony a köszvény, az ízületi gyulladás ill. az artrózis (ízületi kopás) kezelésében.

 

Kurkuma: (Curcuma longa)

Népies nevei: kurkumagyökér, sárga kurkuma, indiai sáfrány
A kurkuma a gyömbérfélék családjába tartozik Ázsia trópusi vidékein, Afrikában és az Antillákon termesztik.
Hatóanyagai: kurkumin, illóolajok

Hatásai: Nemcsak fűszerként hasznos, de a növényi gyógyászatban is sokoldalúan alkalmazható. Orvosilag emésztésserkentőként, lázak, fertőzések, izületi panaszok és májbetegségek ellen használták. A kínai gyógyászatban szintén alkalmazták a vérkeringés javítására, vérzések csillapítására, valamint menstruációs panaszok kezelésére.

Gyógynövényként még sokoldalúbban alkalmazható. A vizsgálatok szerint hatóanyagai erősítik az epehólyagot, gátolják a vérrögök kialakulását, ezáltal csökkentik a trombózisveszélyt; serkentik a zsíranyagcserét (a súlycsökkenést is). A kurkumin nagy mennyiségben fokozza a szervezet kortizol termelését, mely hatékonyan csökkenti a szervezetben zajló gyulladásos folymatokat.

 

Bojtorjángyökér: (Arctium lappa)

Népies nevei: ragadványfű, keserű lapu, laboda, ragadáncs, bojtorjáng, bogáncs, bozogáncs
A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Erdők szélén, utak mentén, előforduló, kétnyári növény.
Hatóanyagai: inulin, nyálka, keserűanyag

Hatásai: A természetgyógyászok világszerte már hosszú évszázadok óta tudják róla, hogy roppant hatásos vértisztító, jó vizelethajtó,epe- és vesekőoldó tulajdonságú. Anyagcsere javító keverékek alkotórésze. Kimutatták, hogy az inulin, a bojtorjángyökér legfőbb alkotóeleme, igen figyelemreméltó gyógyerővel rendelkezik. Erősebbé teszi a szerveket, s természetes cukortartalma révén segít szabályozni a cukoranyagcserét.

Az inulin egy természetes étkezési rost mely előfordul zöldségekben. Prebiotikum (a hasznos bélbaktériumok etetőanyaga, a bélflóra egyensúlyát visszaállítja). A kedvező bélflóra táplálásán és fenntartásán kívül az inulin előnyösen befolyásolja a bél pH-értékét és a széklet tömegét. A bél pH-értékének csökkenésével több létfontosságú ásványi só oldhatósága is növekedik, s ezáltal javul a szervezet kalcium- és magnéziumellátottsága.

A szervezetbe bevitt inulin megszünteti a székrekedést, növeli a székletürítés gyakoriságát. Ezzel a béltartalom tranzitideje is lerövidül, ami a toxikus bomlástermékek képződését és felszívódásának lehetőségét megakadályozza.

 

Orvosi zsálya: (Salvia officinalis L.)

Népies nevei: kerti zsálya, zsálya, kakastaréjfű
Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik, Dél-Európa karsztjain tömegesen termő, hazánkban termesztett, bokros, illatos félcserje.
Hatóanyagai: flavonoid, triterpén, fenolsav, illóolaj

Hatásai: Az ókorban a hallhatatlanság füvének tartpott orvosi zsálya a legsokoldalúbb gyógynövény volt. A görögök és a rómaiak húsok tartósítására használták, de rangos helyet kapott a gyógyászatban is. Használták pl. kígyóharapás, epilepszia, bélférgek ellen, de vizelethajtóként és a menstruációt segítő szerként is egyaránt.

Számtalan hatóanyagának köszönhetően rendkívül széles körben, a legkülönbözőbb bántalmakra alkalmazható. Felfúvódás, emésztési zavarok, böfögés, bélgáz képződés, bélhurut kezelésére is ajánlott. Húgyutak fertőtlenítője.

A zsálya gyulladás- és izzadáscsökkentő hatással rendelkezik, főleg a klimax idején jelentkező erős éjszakai izzadás megszüntetésében eredményes. Ajánlják fogínygyulladás, száj- és garatnyálkahártya-gyulladás ellen öblögetőszerként. Légzőszervi megbetegedésekre a zsálya az egyik legjobb gyógynövény. Aranyeres bántalmaknál ülőfürdőként.

 

Csalán: (Urtica dioica)

Népies nevei: csalán, évelő csalán, közönséges csalán, csollán, csalány
Hatóanyagai: A levélben és a fiatal hajtásban triterpének, szterolok, glukokinin, flavonoidok (kvercetin, kempferol, izoramnetin), aminok (hisztamin, szerotonin, kolin), vitaminok (K-, C- és B-vitamin) ásványi anyagok (kalcium, kálium, vas stb.) találhatók. A gyökér szterolokat (3-béta-szitoszterol), kumarint, cseranyagokat, fenil-propán származékokat és lignánt tartalmaz.

Növény leírása: A nagy csalán igen elterjedt az árokpartokon, tisztásokon és szemetes helyeken. Évelő, lágy szárú kétlaki növény, amelynek négyélű szára 0,60-1 m magas. Sötétzöld levelei keresztben átellenesek, nyelesek, szélük fűrészes. A levél alapja szív alakú, csúcsa kihegyezett. A szárat és a leveleket serte- és csalánszőrök borítják. Nőnemű virágai zöldesek, a hímneműek pedig sárgásak. Világosbarna termése sárgarépamagra emlékeztető illatú. A nagy csalán virágai a levelek hónaljában jelennek meg, zöld vagy sárga álfüzéreket alkotva. A leveleit, a gyökerét és a termését hasznosítják, amelyek más-más tulajdonságúak, mivel az összetételük is különböző. Forrázatként, szirupként, porított formában, száraz kivonatként és tinktúraként alkalmazzák

Érdekesség: A csalánnak régebben csodatévő hatást tulajdonítottak: pl. képessé tesz a félelem leküzdésére, vagy arra, hogy valaki kézzel halat fogjon. Dioszkuridész borral összegyúrva és mazsolát hozzákeverve afrodiziákumként értékelte a növényt. Fiatal hajtásaiból némely vidéken ma is levest készítenek.

 

Borókabogyó: (Juniperus communis)

Népies nevei: borókafenyő, gyalogfenyő, borovicskafenyő, közönséges boróka
Valószínűleg a legelterjedtebb fás szárú növény az északi féltekén.
Hatóanyagai: illóolaj, flavonoid, procianidin

Hatásai: A borókabogyó fokozza a vérkeringést, felhasználják felfúvódás, reuma és hasmenés kezelésére. A bogyók fertőtlenítő és vizelethajtó hatásúak.
Az óegyiptomiak természetesen ismerték az illóolaját, testük dörzsölésére ugyanúgy használták, mint a halottaik balzsamozására. Hogy megtisztítsák testüket és lelküket, borókás füstölőket égettek. A rómaiak a drágább bors helyett használták fűszerezéshez, boraikba öntötték, hogy a májműködést serkentsék vele, az orvosaik vizelethajtóként is, a görögök pedig járványok megelőzésére használták. Az egész világon bevetették a pestis és más fertőző betegségek ellenszereként. Még a 18. század közepén is 40 zsák borókabogyót égettek el az itáliai Velleriben, hogy megvédje őket a járványtól, hogy a betegséget terjesztő csírákat távol tartsák és a levegőt megtisztítsák, az elégetett boróka füstjével füstöltek.

A középkorban szinte mindenre jónak tartották: fejfájás, vese-és hólyagbetegségek, tüdőbaj és láz csillapításra. Boszorkányok és démonok elijesztése végett, kis zacskókba tömve, ajtójuk fölé akasztva használták. Akkoriban csodaszernek tartották. A borókabogyót kígyómarás ellen is használták.

Édesgyökér: (Glycyrrhiza glabra)

Népies nevei: édesfa, cukorkóró

A pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozik.
Szántók, legelők, parlagok évelő növénye.
Hatóanyagai: triterpén szaponin (glicirrizin), flavonoidokat, kumarinokat, szterolok, cukrok

Hatásai: A glicirrizin a nyers cukornál 150-szer édesebb. Már az ősember is használta, feltehetően méz helyett édesítőszerként. A glicirizinsav és aglikonja elősegítik a gyomorfekély gyógyulását. A gyógyászatban hurutoldó, köptető, vizelethajtó és vértisztító készítmények előállításához, de ízjavítóként is használják. Ezen túlmenően alkalmazzák még gyomor- és nyombélfekély gyógykezelésében. Gombaellenes tulajdonsággal rendelkező vegyületeket tartalmaz, melyet külsőleg és belsőleg egyaránt használhatunk.

A glicirrizin gyenge ösztrogénhatással rendelkezik és képes a szervezet ösztrogénreceptoraihoz kötődni. A PMS-ben szenvedő nőknél túl sok az ösztrogén, az édesgyökér gátolja ezt. Ha az ösztrogénszint alacsony (klimax), akkor hatékony ösztrogénpótló szerként hat.

 

Édeskömény: (Foeniculum vulgar)

Népies nevei: bécsi kapor, római kapor, nagy kömény, német kömény, főnigli, gumós édeskömény, édes fenik
Az ernyősvirágzatúak családjába tartozik, világszerte, szinte valamennyi kontinensen termesztik. Az ókorban is igen népszerű és közkedvelt növény volt.
Hatóanyagai: anetol tartalmú illóolaj, fehérje, cukor

Hatásai: Az egyik legjobb erjedés- és puffadásgátló gyógynövényünk. A gyógyhatást a termés szolgáltatja, ami külalakra nagyon hasonlít a kapormaghoz, csak annál nagyobb, íze fűszeres, kissé csípős. Alkalmazzák gyomor- és bélgörcsöknél (puffadás- és erjedésgátló), légúti hurutoknál( köptető és nyálkaoldó), anyatej serkentő teakeverékek része. Gyakran adják együtt hashajtó hatású drogokkal, hogy kivédje vagy enyhítse a hashajtó által okozott görcsöket. Felhasználható még késő, rendszertelen menstruáció kezelésére is.

A legújabb kutatások kiderítették, hogy női hormonaktivitású hatása is van, ami enyhítheti a klimax tüneteit (fitoösztrogén tartalmú, de nem izoflavonoid). A növény hatóanyagai segítik az alkoholbetegek májsejtjeinek regenerációját. Érdekesség: 1 kg édesköményolajat 20 kg szárított magból állítanak elő (illóolaj).

 

Fahéj: (Cinnamomum verum vagy C. zeylanicum)

Népies nevei: cimetfa, indiai fahéj, babérkasszia, kassziafahéj
Délkelet- ázsiai eredetű örökzöld fa, a fiatal ágak kérge jellegzetes illatú és ízű fűszer. A fahéj a babérlevél unokatestvére, vagyis a babérfélék családjába tartozik.
Hatóanyagai: illóolaj, csersav, nyálka, gyanta, cukor, keményítő

Hatásai: A gyógyászatban emésztésserkentő, étvágyjavító, gyomorerősítő hatása miatt használják. A fahéj serkenti az emésztést, és hurutok ellen is kiváló, legalábbis a régi korok orvosai szerint. Talán ezért szerepelt régen a nehezen emészthető ételek sora végén az illatozó fahéjas sütemény. A fahéj hatékonynak bizonyul a refluxszal vagy anélkül járó gyomorhurut kezelésében és emésztési zavaroknál ( hányinger, böfögés, bélgázképződés, felfúvódás. Vércukorszint szabályzó hatású, segít a cukorbetegség kezelésében.

Külsőleg: illóolaja vérbőséget okoz, hasonlóan mint a paprika olaj. Helyi fogyasztó és narancsbőr elleni kozmetikumok alkotórésze.

 

Gyömbér: (Zingiber officinale)

Népies nevei: gyömbérgyökér, ginger
A gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjába tartozó trópusi egyszikű, évelő növény. Eredetileg a trópusi Ázsia esőerdőinek növénye. Üvegházban nálunk is termeszthető.
Hatóanyagai: illóolajok, gingerol

Hatásai: Az egyik legrégibb fűszer és orvosság. Egymástól teljesen eltérő ételek ízesítésére használják, és legalább ilyen változatos gyógyító erejének hatóköre is. Egyes hagyományok szerint a gyömbér felhevít és javítja a memóriát.A kínai tengerészek tengeri betegség ellen rágcsálták.Napjainkban elsősorban utazási betegségeket, rossz emésztéssel kapcsolatos tüneteket gyógyítanak vele, de megfázásos megbetegedések kezelésére is alkalmas. A növény hatása illóolajában rejlik, mely csökkenti a nyálkahártyák irritációját, nyugtatja a gyomrot. Ez az illóolaj a gyökérben termelődik, rendkívül kellemes illatú, és ennek köszönheti a növény jellegzetes, édeskés ízét is.hagyományos indiai ájurvédikus orvoslás szerint a gyömbér nem csak a testet, hanem a lelket is erősíti. Fokozza az intelligenciát, határozottabbá tesz.

A középkori Itáliában a gyömbér az időskori boldogság biztosítéka volt, mert fokozza a szexuális képességeket. Angliában gyomornyugtató italokat és sört készítettek a gyömbérből. Utóbbi előfutára volt a mai világos gyömbérsörnek, melyet ma is ajánlanak hasmenés, émelygés, hányinger ellen.

 

Ánizs: (Pimpinella anisum)

Népies nevei: bécsi kömény, illatos ánizs
A Földközi-tenger mellékéről származik, de már nagyon sokfelé termesztik, így nálunk is. Már az ókori Egyiptomban is használták fűszerként; az ókori Keleten fizetőeszköz is volt.
Hatóanyagai: illóolaj, fehérje, cukor

Hatásai: Köptető, enyhe görcsoldó, szélhajtó, fertőtlenítő, nyálkaoldó, ízesítő, emésztést elősegítő , nyugtató, élénkítő hatású. Légutakban elősegíti a váladék kiürülését, ezért főként asztmásoknak javallt. A szoptatós anyukák tejkiválasztást serkentő hatásáért fogyasztják. A gyermekgyógyászat számára nélkülözhetetlen szélhajtó. Gátolja a baktériumok fejlődését,szélhajtó, görcsoldó és fertőtlenítőszerként. Szürkés színű termését használjuk ízesítőként.

Jellemzően kellemes illata a köménymagra emlékeztet, bár annál erősebb, édesen aromás illatú. Az ánizstermések illóolajat, fehérjét és cukrot is tartalmaznak. Mint fűszert nagyon sokoldalúan használhatjuk. Egyes vidékeken nem ritka, hogy kenyérsütésnél, sós süteményeknél is használják. Különböző italokat, likőröket is készítenek belőle (pl: görög ánizslikőr -Ouzo).

Forrás: www.meregtelenites-lugositas.com

 

Gyógyító fűszernövények

Ánizs: fő hatóanyaga az illóolaj. Váladékoldó, köptető, fokozza a tejelválasztást.
Bazsalikom: serkenti az agyműködést, enyhíti a migrént és fejfájást.
Borókabogyó: szélhajtó, étvágyjavító, epekőoldó.
Borsmenta: elősegíti az emésztés, megöli a herpesz vírust.
Borsikafű: gyomorerősítő, kiirtja a bélférgeket, köhögéscsillapító.
Citromfű: nyugtató, étvágyjavító, olaja vírus és gombaölő hatású.
Kerti izsóp: étvágyjavító hatású, segíti az emésztést.
Kerti kakukkfű: csillapítja a köhögést. Fertőtlenítő hatású, nyálkaoldó.
Kerti majoránna: étvágygerjesztő, szélhajtó, nyugtató hatású.
Levendula: nyugtató, vérnyomáscsökkentő.
Lestyán: gyomorerősítő, emésztést serkentő hatású.
Rozmaring: antioxidáns.
Tárkony: vese- és epekőoldó, étvágyjavító hatású növény.

  A gyógynövényteákkal körültekintően kell bánni. Fontos, hogy mindig csak a meglévő problémára fogyasszunk ellenszert, s azt is mértékkel, az előírásoknak megfelelően. Ugyan a forgalomban lévő gyógyteák nem rendelkeznek igazolt mellékhatással, túlzott fogyasztásuk kerülendő.

Oldal: Gyógynövények.
Diéta vagy fogyókúra? A jó diéta alkalmazása fontos a fogyókúra sikeréhez! - © 2008 - 2024 - jo-dieta-sikeres-fogyas.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat